2008. március 18., kedd

Most én jövök

Hát igen, eljött az alkalom, hogy én (Balázs) is írjak a blogra valamit. Most biztos mindeki megkérdezi magától, hogy miért Kata neve alatt írok. Hát azért, mert elfelejtettem a loginomat/jelszamat. Eddig egyszer léptem be, amikor regisztráltam, de időm már nem maradt, hogy írjak is valamit.

Az apropót egyébként az adja, hogy ma és holnap én vigyázok Krumplira (Kristóf, Kuki, Dagi,...), mert Anya továbbképzésen van. Így most szabadságon vagyok itthon egyedül a gyerekkel, és így végre sikerült a számítógép közelébe jutnom.

Tegnap Pocakos (Ági) említette, hogy már rég nem írtunk. Ezért most én írok, így talán még színesebb is lesz a paletta (tartalmilag és helyesírási hibákkal és elgépelésekkel, amikért előre sem kérek bocsánatot). Először is meg kell írnom, hogy rendkívül kényelmetlenül tudok itt írni, nem tudom Katának hogyan nem fárad el a karja miközben lóg gépelés közben. Én sajnos a munkahelyemen szoktam csak gépelni, ott pedig már rendkívül kényelmesen el tudok helyezkedni.

Szóval megnéztem az elmúlt 1 hónap képeit, videóit és válogattam. Vegyük sorba mit találtam:

Néha nézünk TV-t, BebeTV-t. Ez kifejezetten kisbabáknak van. Semmi gyors mozgás nincs benne, sem konfliktus a szereplők között. Mindeki szépen nyugodtan megy a dolgára. A teknős is szó nélkül megy az elélógatott répa után, még talán mosolyog is hozzá, hogy a nyúl így átveri. Ez egy boldog világ. Ez a végső fegyver, amikor még fél óra van fürdetésig, de Krumpli már nem bírja:

Közben Kristóf teljes átéléssel nézi, sajnos a Híradó nem jö be neki, ezért ha tévézünk, ezt nézzük, mégpedig így:

Ha nem nézünk ilyekor TV-t, akkor aztán kikapunk tőle :) Kinyomja a szemünket, meghúzza a hajunkat vagy megszorítja a nyakunkat.

Volt nálunk megint Kittike és Ildi:


Meg videó is van, mindenki döntse el, hogy örülnek e egymásnak vagy sem (20MB):
csajozik.mov


Egy kép Anyárol es Krumpliról:

Kristóf szereti, ha dobálják. Két módszer is van („Repül a nehéz kő: ki tudja, hol áll meg? Ki tudja, hol áll meg s kit hogyan talál meg?” - az egyetlen idézet, amit tudok):

1:

2:

El is felejtettem mondani, hogy a gyerek már 6 hónapos, és 9 kiló körül van. Ésszehasonlítás képpen, olyan nehéz mint egy karton ásványvíz. Doksi néni ezéert azt mondta, hogy ne erőltessük az ülést, mert megterheli a gerincét. Szerintem érzi is, mert nem nagyon szeret már ülni. A nagy gyerek forog össze vissza, édesanyja aggódik is, hogy kiesik a járókéból vagy kiságyból. Én ma megtapasztaltam, hogy nem a gyereket kell félteni:

Ez előtt a produkció előtt kilökte az egész zenálő játékot a járókából. A játék kölcsönben van nálunk, köszönjük a kölcsönadónak, mint láthatja a gyerek jól eljátszik vele.

Egy érdekes kép csak úgy. Egyebként semmi ilyenre nem tanítjuk. Sőt, remélem sikerül kereszténynek nevelni.

Miközben Anya itthon van sokszor mondja, hogy menyire nincs ideje főzni. Namost én ilyet nem szoktam kapni ebédre:

Ezzel szemben szegény gyereket meg kínozza:

Egy kép nagypapáról és a gyerekről, amint nagypapa tokáját szorítja teljes erőből (rendesentud fájni): Kata vett Krumplinak foldre való játszólapokat, nagyon szereti a gyerek:

Ebben a hónapban megint sikerült akaratomon kívül eljutnom Erlangenbe, és amíg én ott voltam, Kata és Krumpli elmentek Simontornyára a nagyszülőkhöz:

Kristófnak is van már Transformer-e:
A zoki is elég jó játék:
Egy bizonyíték arra, hogy a gyerek jól reagál a hangokra. Egyebként azt szerettem volna lekamerázni ahogyan énekel a világítófejű zenélő lábatlan babának. De ha meglátja a fényképezőgépet, akkor csak bambul:

Talán most sikerült:

Sokszor van, hogy bemegyünk felébreszteni a gyereket és így találjuk:


Van hogy kiabál és közben a fején a rongybaba.

Vasarnap fel volt dobva, valószínüleg a sok vendég miatt. Kicsit olyan volt mint egy agresszív kidobóember:
kidoboember.MOV
kidoboember2.MOV
kidoboember3.MOV