Sajnos nem igazán úgy kezdődött, ahogy vártuk. Indulás előtt egy nappal éjszaka belázasodott Kristóf. Kaptunk antibiotikumot és így vágtunk bele az amúgy is rövid (4 éjszaka - 5 nap) nyaralásba. Valószínűleg megfázásból lett, torokgyuszi, majd fülgyulladás volt, de a gyerekorvos egyiket sem diagnosztizálta :(( Viszont éjszaka 10 másodpercenként minden nyelésnél remegett a kis maki és folyamatosan sírt, szóval az biztos, hogy nagyon fájt a torka. És egy nap múlva már a füle is...
Sajnos így egyáltalán nem is tudtuk kipróbálni a medencéket a Kolpingban, de azért nagyon jól éreztük magunkat. Sőt napról-napra jobban, ahogyan Kristóf is egyre egészségesebb lett. Eleinte sokat voltunk a házban, és mivel elég messze volt a főépület, a napi program is meg volt a reggelihez illetve vacsorához sétálással és az útközbeni látnivalók felfedezésével.
Szóval a 2. napon már jobban volt, de a füles sapit nem lehetett le venni róla - mindig kérte, hogy adjuk rá: Volt egy kalandpark:
A tesók :D
A ház ahol laktunk egy ismerős családdal (Robi, Bea, Niki (4) és Ádi (1)):
Kecskékkel:
Volt mászó/ugrálóvár sok-sok golyóval. Általában az evés utáni program volt, hogy megmásztuk, ezért nem lett volna szabad túlenni magunkat, de túl sok finomság volt :) Itt éppen Nikivel borulnak a labdák közé:
A kamera megdobása előtti pillanat:
Apa is mindent kipróbált :) még a csúszdát is...
"Én, malac" - mondta Kristóf és a kanalat félrerakta inkább a szájával kezdte felenni a sütit a tányérról:
Aztán persze következett a törölközés:
Az elmélyült autózás. Itt a repülő szállítja egyik helyről a másikra a kis teherautót - persze mindez folyamatos hangkommentárral :))
A házban lévő biliben ezt találtuk:
Nikivel, reggeli közben:
Balatoni horgász:
Nem volt százasunk ehhez a fantasztikus szülő-sanyargató játéknak csúfolt autóhoz, és Kristóf képest volt negyedórát várni és ülni benne, amíg szereztünk bele két darabot. Persze a negyedóra várakozás nem igazán volt arányban a gép által nyújtott 1 perces élménnyel, de ez nem zavarta Kristófot, ugyanis másnap újra bele akart ülni.... És mi, gyenge szülők, persze újra bedobtuk a százasokat...
Aszfaltkréta után a terasz kicsit borzasztóan festett, ezért Kristóf segített felmosni:
Aztán lepihentünk a nyugágyakba, azt képzelve, hogy a kréta málna-fagyi :))
Én is kaptam belőle:
Ádi :)) nagyon cuki törölközője volt:
Hogy ne kelljen újra felmosni a teraszt, ezért az én lábamra rajzolt Kristóf és Apa:
És voltunk vitorlás(kalóz)hajóval egy körúton:
A kis hajóskapitány:
És az oklevél, amit a kis kalóz kapott:
A háromnegyed órás körút unalmas lett volna enélkül az ágyú nélkül. Apa és Kristóf minden hajót és madarat lelőttek az ágyúval útközben, a többi kisfiú utas, már tátott szájjal bámulta őket :)))
Szóval most újra itthon vagyunk, és végre egészségesen!!! :))) Kicsit drága volt a szanatórium, de használt.
Egy-két újdonság Kristófnál:
- két és félhete szobatiszta, már csak az éjszakai alváshoz adunk rá pelust - bár ő akkor sem kéri. A háromórás autóutat is minden baleset nélkül megúsztuk. Egyik napról a másikra hagytuk a pelenkát, megbeszéltük, hogy most már nem kér többet és azóta mindig szól, ha pisilnie kell.
- kiságyban alszik, lecseréltük a rácsos ágyát igazi nagyfiús ágyra, aminek azért van egy korlátja, de szabad mászkálást tesz lehetővé éjszaka. Egyelőre még nem mászkál, csak néha jelenik meg huncut mosollyal a szoba ajtóban...
- sokat beszél, azt hiszem ideje lenne írogatnom, hogy milyen vicces dolgokat mondogat, félek, hogy el fogom felejteni. És már számol is: "egy, kettő, négy, nyolc, kilenc, tíz" :)) sőt, ma már húszig is hallottam ugyanezt...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése