2009. december 27., vasárnap

Karácsonyi ünnepek

Véget értek a karácsonyi ünnepek és zabálások és íme - szinte azonnal - itt is van a beszámolónk.
Ez a kép még a bölcsis Mikulás ünnepség után készült: Karácsonyra készülve elkészítettük az Emesétől kapott mézeskalács vonatot. Aztán persze elég hamar el kellett dugnunk a szekrény mélyére, mert szinte megállás nélkül cukrot akart enni Kristóf. De nagyon tetszett neki :)
A nagy pakolásban előkerült a bizsus dobozom, és mindenkinek ékszert kellett viselnie itthon. Apának és Kristófnak is és persze nekem is, bár nekem nem esett nehezemre.

24-e reggel már kész volt a karácsonyfánk, reggel, ébredés után ünnepeltünk hármasban, és akkor ajándékoztunk is. Kristófnak nagyon tetszett a fa, főleg amikor a csillagszórót is meggyújtottuk. Egyébként sosem gyújtottunk eddig csillagszórót, de a bölcsis karácsonykor annyira tetszett neki, hogy gyorsan bevásároltunk belőle kartonszámra...
Itt éppen a csillagszóróban gyönyörködnek a fiúk:
Az első ajándék az idei karácsonykor - kicsit korainak bizonyult, de sebaj, annál jobb - kétszer is örülhet neki Kristóf.
Az új mesekönyv is nagyon izgalmas volt:
Aztán az ebéd utáni alvásból felébredve átmentünk a Mamáékhoz ünnepelni. Ott is készen volt már a karácsonyfa és alatta a Papa izgalmas vasúti terepasztala. Egész este járt a vonat.
És persze a vacsora előtt is kibontott már egy ajándékot Kristóf - Emeséét, mert Verdák-os zacsiban volt :)
És persze Verdák-os volt az ajándék is - egyébként már szinte nincs olyan nap, hogy ne néznénk meg belőle egy 15-20 perces részt. Kicsit kezdünk ráunni - legalábbis mi, szülők.
A Papa vonata - Kristóf nagyon ügyesen vezérelte a távirányítóval.
Egy újabb tök jó ajándék - duplo vonat!!!
Próbáltunk közös képeket készíteni Kristóffal, de csak úgy sikerült, hogy ő közben mindig játszott valamivel.
Mamával:
Mamával és Emesével:
Velünk:
És még aznap este itthon is összeraktuk az új játékot és csak aztán mehettünk fürdeni.
Másnap reggel még kicsit álmosak voltunk, úgyhogy néztünk egy kis Villámot, hogy felébredjünk...
Anya szoknyája mögött:
És az újabb ajándékok - egyébként ez 25-én volt már, a másik Mamáékkal és a nagy családdal.
26-án ismét az itteni Mamáékhoz mentünk ebédelni, picit nagyobb családi körben, mint szenteste. A vasúti terepasztal addigra újabb elemekkel bővült:

Kristóf az egész karácsonyi hajcihő alatt rengeteg édességet zabált, a csokitól pedig szemmel láthatóan felpörgött:

Emesét gyakran vártuk át, mint felmentősereget - főleg esténként, hogy segítsen Kristófot lefektetni a sok csokizabálás után:

Ma pedig - 27-én - Simontornyán voltunk a szüleimnél. Jól elfáradtunk estére, de Kristóf fáradhatatlannak tűnt. Folyton ugrabugrált és mászókázott. A kedvence a dohányzóasztal két lapja közti bújocska volt:


Ezt nekünk is ki kellett próbálnunk - nekem sikerült is átjutnom :)) és nagyon büszke voltam erre, szóval még vagy hatszor átbújtam...



2009. december 19., szombat

Mikulás és karácsonyra készülés :)

Régen írtunk a blogra... három hónapja megint dolgozom, és nem sok kedvem volt a maradék időmben bekapcsolni a számítógépet és fénykép is kevés készült. De igyekszem bepótolni a lemaradást és a karácsonyról is majd időben beszámolunk.

Kristóf nagy, bölcsis fiú lett. Szeret oda járni - persze kénytelen is :) sokat okosodott és a közösség is szemmel láthatóan jót tett neki - már nem tiltakozik a gyerek vendégek ellen, és még a játékaiból is ad a kispajtásainak.
Sajnos három hónap alatt kétszer is volt beteg, de erre számítottunk is.
Egyre több szót mond, és kezdi összerakni is őket, de még messze nem beszél úgy, ahogy a kortársai. Talán túlzottan értjük a jelbeszédét. Miután egy-egy napra a nagyinál hagyjuk, mindig új szavakkal bővül a szókincse, mikor visszakapjuk.
Kedvenc játéka az autókázás - szinte állandó nap autókat tologat ide-oda az asztalon és sokszor nekünk is be kell szállnunk a tologatásba...

Itt a bölcsiben várjuk a Mikulást:


Itt Kristóf kipróbálta a fogfehérítőmet :)) Persze fehérítő nélkül, csak a gumi sínt:

A megunhatatlan krumpli bábus játék alkatrészeivel:
Kristóf sokat van a szobájában. Gyakran elvonul és az ajtót mindig magára zárja, általában minket is beráncigál, és vagy olvasnunk kell neki, vagy mellé kell feküdni a földre:
Apa psp-jével:

Szegény pici fiúnak akkora forgói vannak a fején, hogy a haja folyamatosan így néz ki:
De most már voltunk fodrásznál és rövidebb lett a haja - még nem dokumentáltuk :)


Kedvenc mese nézése közben: (Verdák)


Emese hozott két adag PEZ-cukrot, amitől ilyen szép színű lett Kristóf nyelve.