2009. május 13., szerda

Hétköznapok

Eltelt egy hónap, mióta újra itthon vagyunk, és kb. ennyi idő kellett, hogy visszarázkódjunk a hétköznapokba. Ez alatt az idő alatt nagyon sok minden történt velünk, sok szülinap volt a családban, és többször el is utaztunk.

Először például Simontornyára a szüleimhez. Kristófot ebéd után elhoztam a bölcsiből és úgy autókáztunk le 120 km-t, két óra alatt, hogy végig aludt. Ilyen már nagyon régen volt. Amikor aztán megérkeztünk, teljesen feldobódott a nagy kert látványától, ide-oda rohangált a sok kincs között. Például a talicska, a hintaágy, a fűnyíró ... stb. Apukám félóra alatt összekalapált egy homokozót is, szóval utána nagy homokvár építés kezdődött. De még pancsiztunk is, szóval este 8 helyett már 6-kor teljesen el volt fáradva a pici fiú.
Itt épp a kis medencét segít nekünk megtölteni vízzel:
Itt pedig már boldogan pancsizik, bár kissé hideg a víz:
Apukám autóját is muszáj volt felfedeznie, nagyon tetszett neki, egy nagy Vivaro volt. Két nap múlva a Decathlon parkolójában rámutatott egy ugyanilyen típusra, és közölte, hogy a papáé. Szóval már jobban felismeri az autókat, mint én.

A mama figyelt, hogy nehogy elinduljon az autóval:
És a szuper homokozó:
A sok szülinapozásból a legjobb a tortadoboz volt :))
Kb. két héttel a megérkezésünk után, végre újra rendeződtek Kristóf elalvási szokásai, és éjszaka sem ébredt fel többé. Ezután olyan kisangyalka lett belőle, hogy nem győztem dicsekedni vele. Órákig eljátszott itthon, nem kellett azonnal lemennünk sétálni vagy motorozni. Elbíbelődött mindennel, és ha már a játékok uncsik voltak, akkor nekem segített teregetni, vagy mosogatógépet pakolni vagy épp porszívózni. Nagyon élveztem, eddig nem értettem azokat a szülőket, akik alig jönnek le a játszóra, most pedig én is legszívesebben csak otthon lettem volna vele.
Itt éppen építőkockából autópályát építettünk:

Itt pedig a "Krumpli fejekkel" játszik lelkesen, annyira, hogy ő is felpróbálta a szemüveget:

Voltunk Veszprémben is egy délután, Kristóf keresztapukájánál és a családjánál. Itt is nagyon jól érezte magát Kristóf, és az uzsi után sétáltunk egy nagyot a vár alatti parkban:

Voltunk a veresegyházi medveotthonban is. Lehetett etetni a medvéket fakanállal mézzel:
És volt egy vonat is, ami még a medvéknél is izgalmasabb volt:

És pónilovak is voltak. Kristóf megetette őket szénával, és azóta is mindig emlegeti, amikor szénát vagy szárazabb füvet találunk valahol. (ezt úgy kell elképzelni, hogy felemeli a szénát és közben csattog a nyelvével, ahogy a lovak patája kopog - egyelőre még így kommunikálunk :)))


Egy kis bírkózás:
Már rengeteg autója van Kristófnak, de mégis mindig kap egy-egy újabb darabot. Most éppen ez volt a kedvenc újdonsága:
Vasárnap délután voltak nálunk Kittiék. Nagyon régen volt már nálunk gyerekvendég sajnos. Kristóf ki is akadt rendesen, hogy más is hozzá akar nyúlni a játékaihoz. Félórás sírdogálás után, kitaláltunk egy lufis játékot, és utána már boldogan játszottak együtt. Persze Kitti még ekkor sem nyúlhatott más játékhoz.
Itt Kitti, ahogy csinosan rózsaszín Piroskaként megérkezett:
Itt pedig Kristóf épp eldobja magát, mert meglátta, hogy Kittinél egy kisautó van:
Simontornyai családi kép:


Nincsenek megjegyzések: