A repülőút nem volt vészes, mint amennyire tartottunk tőle. Na jó, mi nem tudtunk aludni, mert Kristóf sem aludt - csak egy félórát - de egész jól le lehetett kötni őt. Olvastunk, tévét néztünk - minden üléshez volt képernyő - rajzoltunk, és a nagy gépeken sétáltunk is, ha épp nem osztottak enni-inni a légi kísérők.
A fémkapukat nem szerette Kristóf, nem tetszett neki, hogy odaadjuk a babakocsit idegeneknek, és még a cipőinket is levetteték velünk. Persze róla is, és a végén még az elefántját is sokszor elvették tőle.
Az időeltolódást odafele nagyon jól viselte, aludt egy hosszút éjszaka és másnap már minden a megszokott rendben ment. Itthon már nem ment ilyen egyszerűen, négy-öt napba telt, de most már újra végigalussza az éjszakát.
Az érkezésünk utáni első pár nap inkább csak vásárlással és játszótér kereséssel telt. Nem sok játszótér volt Emese házának a környékén, illetve csak zárt lakónegyedekben volt, oda pedig illetéktelenek nem mehettek be. De azért volt egy ismerőse Emesének, az ő lakónegyedébe jártunk játszóterezni, csak ott sajnos alig voltak gyerekek, sőt inkább nem is voltak, csak néha-néha egy-egy.
Sajnos betegség is volt. A sok légkondi miatt lehetett, vagy mert nem tudtunk kinn orrot szívni a pici fiúnak, de fülgyulladást kapott. Persze pont egy nappal az orlandói repülőút előtt. Ezért gyorsan egy nappal arrébb toltuk a programokat. Nagyon aggódtunk miatta, de hamar rendbe jött.
Orlandoban Disneylandben voltunk, ott volt a szállásunk is, majd három nap múlva bérelt autóval Miamiba mentünk, ahol szintén három napig voltunk. Ezután visszarepültünk Emeséhez Atlantába. Röviden ennyi, most pedig a képek:
Kristóf a nagy bevásárlás közben (épp pelenkát keresünk)
Voltunk látogatóban Emese barátainál. Kristófot persze az autók, a cica, a kutyák és a halacskák érdekelték a legjobban. Teljesen felpörgött itt, annyira élvezte a sok látnivalót:
És a cicát is elijesztette magától örökre :)) Ezután a kép után a cica közelébe se tudott már menni:
Itt is épp egy autóban játszik a kis Maki: 
Itt a motort vizsgálgatja:
Emese kért kölcsön az ismerőseitől játékokat, hogy a házban és akörül is le tudjuk foglalni Kristófot és ne kelljen mindent itthonról cipelnünk. Sajnos az itteni motorhoz még csak hasonlót sem lehet kinn kapni - érdemes gondolkodni az exportálásán - így ezzel a két bébitaxival játszott Kristóf. És igen, kislányoktól kapta kölcsön :))
Mivel meleg volt éjszaka is, a hálózsákot sajnos nem tudtuk használni. Ezért Kristóf hamar rájött, hogy ki tud mászni a kiságyból. Valahogy így:
Anya napszemüvegében:
Párszor skype-oltunk a nagyszülőkkel, ilyenkor Kristóf mindig kikövetelte a főnöki széket:
És a nappali alvását sem tudtuk már irányítani, ezért ott és akkor aludt, amikor már nem bírta tovább. Itt éppen egy Disney-parkban, és ha megpróbáltam letenni a babakocsiba, rögtön felébredt, ezért háromnegyed órát tartottam :))
Disneylandben:
A Disney-parkokat inkább nagyobb gyerekeknek találták ki, bár volt jó pár dolog ami Kristófnak is tetszett - pl. az állatok, halak, gorilla, kisvonat, de mégis a legjobb az volt, amikor megérkeztünk a szállásra és medencéztünk:
Itt pedig már Miamiban vagyunk a beach-en:)). Csak egyszer voltunk lenn a parton, holott a szálloda ott volt rögtön a partnál, de általában inkább a medencénél voltunk, mert Kristófnak jobban tetszett. Félt a hullámoktól :)))
És a reggelek általában a dvd-lejátszóval kezdődtek - ezalatt mi is összekaptuk magunkat, kedvenc filmei: kisvakond, Éliás a kis hajó és Thomas :))
És amíg Kristóf Emesével játszóterezett vagy pancsizott Miamiban, mi elindultunk felfedezni a látnivalókat. Ez Vizcaya-ban készült:
Rengeteg kép készült, főleg autókról és felhőkarcolókról, de nem csak egy párat teszek fel a hangulat idézés miatt:
És ez pedig már újra Atlantában Emesénél. Az egyetlen játszótér, ahova néha elmentünk:
Voltunk két baseball meccen, persze Kristóf nélkül. Nagyon tetszett, azóta már itthon is nézünk meccseket. Nagy szurkolók lettünk, persze csak annyira, hogy a Balunak van Atlanta Braves-es sapija, nekem pedig egy pólóm. De bármikor, ha idejönnének játszani, nekünk már van szerkónk:))
Miután megjöttünk Miamiból egy bőrönd elől maradt, és ez lett Kristóf kedvenc játéka. Kitolta a garázsból és kihúzta az utcára:
És már itt sem akart aludni nappal, mivel ki tudott mászni az ágyból, szóval itt is össze-vissza volt a déli alvása. Itt éppen nem alszik, csak megpihen kicsit:
A második baseball meccsen,amin voltunk, esőszünet volt, letakarták a pályát, hogy folytathassák a játékot, ha eláll az eső, de sajnos nem állt el.
Minden álmom az volt, hogy felülök egy fejjel lefele lógatós hullámvasútra, és mivel ez Disneylandben nem sikerült, elmentünk az atlantai vidámparkba. Ez a parkolója, a sok iskolabusszal:
És ez az első - és végül utolsó - hullámvasút, amire felültünk a vidámparkban. Sajnos a legutolsó kocsiba ültünk, és úgy éreztem magam, mint az autók töréstesztjekor a bábuk, ide-oda dobált a kocsi és a fejemet is alig tudtam megtartani, egy csomószor nekiütődtem a fejtámlának. Be is csípődött a nyakam, ezért a többi hullámvasútra már nem ültünk fel, pedig volt még 7-8 ezen kívül, szóval fejjel lefele lógatós hullámvasútas álmom beteljesületlen maradt :))
Voltunk az atlantai Coca-Cola múzeumban is, nagyon érdekes volt. És végigkóstolhattunk 40 ízt, a végére már egész rosszul voltunk a sok cukros italtól :)) persze azért mindent végigpróbáltunk. A legfurább talán a koffein és cukor mentes cola volt
Ez pedig már itthon készült a nagyiéknál a fényképnézegetés végén.
A macinak nagyon örült Kristóf mikor hazajöttünk. Azóta mindig a maci is ideül az asztalhoz enni, sőt még be is pelenkáztuk egyszer:
És ha már se Apa se Anya nem olvas a pici fiúnak, akkor csakazértis nekilát olvasni egyedül:
Vasárnap nagy meleg volt, ezért a medencét is elővettük, hogy lehűtsük kicsit a déli alvás előtt:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése